spontán. szeretem. mint a tegnap este. :) éppen készültem belepusztulni az unalomba, mikor beállított Ádám, mert ugye mentek a nővéremmel bulizni. előtte meg akartak ejteni egy teszkós kiruccanást, hogy megfelelő alkoholkészlettel indulhassanak neki az éjszakának. kb fél perc alatt sikerült elkészülnöm, és bejelentenem hogy kimegyek velük a tezskóba, addig sem itthon esz az unalom. megérkeztünka fentebb említett bevásárlóközpontba, és ott nagy meglepetésemre összefutottunk Mátéval, Kátáékkal, és a Renátóval. én gyorsan leprakoltam mellettük csacsogni, amíg a tezsvíremék beszerezték az alkoholt. sikerült is megbeszélnem a Mátéval, hogy nemsoká indul a Krisztikéhez csemőbe, és ha gondolom átvisz engem is, ajándékba. :) nem kellett sokat agyalnia doglon, megvrtam a nővéreméket, aztán elfogyasztottam egy energiaitalt a teszkó előtt, míg a Máté visszaért a benzinkútról. ezután hazaugrottunk a kulcsomért, majd a Máté felhívta a Krisztinát, hogy hát hamarosan ott van, és visz neki meglepetést is. Krisztike erre megkérdezte hogy én vagyok e a meglepi, mert most csak nekem örülne, itt elmorzsoltam pár könnycseppet a meghatódottságtól, aztán indultunk. :) néhány veretős-szmókolós zene, és egy agresszív hármas után meg is érkeztünk. volt nagyölelés, örülés, szeretés. rég láttam ezt a kis nyomit, már hiányzott. :) beszélgettünk, meséltünk, mindent ami történt, és mindent ami történni fog. nagyon jól éreztem magam. éjfél körül elindultunk haza, kőrösön pedig még mentünk egy kört a városban, mint a nagyok. :) vicces volt. köszi Máté. :)
táska még midnig nincs. :| bár néha mostmár hiányzik. :/
nyüsszentések.